HU EN
Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület

Tallinni szeminárium

2018. október 22. és 24. között került megszervezésre a „Seminar on PLR” közkönyvtári haszonkölcsönzésekről szóló szeminárium Tallinnban. Az eseményt a norvég Norsk faglitterær forfatter- og oversetterforening (NFFO), a European Writers’ Council (EWC) és a finn közösjogkezelő, a Sanasto szervezte a balti és a kelet-közép európai országoknak.

 

Annak ellenére, hogy a közkönyvtári haszonkölcsönzés és a közös jogkezelés volt a téma, és bár számos jogász és joghallgató érkezett rá, a konferencián közös jogkezelők mégsem vehettek részt, ugyanis a különböző írói szervezetek képviselőit várták az eseményre. Így jómagam nem mint a MISZJE jogásza, hanem mint PhD hallgató, aki többek között a Magyar Írószövetség üzenetét is tolmácsolta, vettem részt.

Dr. Jim Parker (PLR International, koordinátor), ahogy a tavaly párizsi PLR International által szervezett konferencián tette, idén is számos hasznos statisztikával és táblázattal mutatta be a közkönyvtári haszonkölcsönzéseket világszerte. Előadásából kiderült, az Unión kívül viszonylag kevés országnak van közkönyvtári kölcsönzésekre vonatkozó szerzői jogi szabályozása.

Dr. Myriam Diocaretz (főtitkár, EWC) a EWC Európai Uniós jogszabályokhoz kapcsolódó munkásságáról beszélt.

Dr. Anne Salomää (ügyvezető igazgató, Sanasto) azokról a tárgyalásokról, tárgyalás sorozatokról mesélt, amelyek ahhoz vezettek, hogy a finn kormány a többi skandináv ország szintjére emelte a finn közkönyvtári haszonkölcsönzések után járó díjakat.

A különböző országból érkezett, különböző szervezetek képviselői bemutatták a saját országuk közkönyvtári kölcsönzésekre vonatkozó jogszabályi helyzetét és a gyakorlatát. Többeknél nem a díjak alacsony mértéke, hanem nagyobb problémák okoznak gondot. Bulgária nem ültette át az Uniós jogszabályt (2006/115/EK irányelv), így ott a szerzők nem részesülnek díjazásban műveik közkönyvtárak általi haszonkölcsönbe adására tekintettel. Románia, az Európai Unió Bíróságának ítéleteivel szembe menve, bár átültette az irányelvet, de ki is üresítette azt; minden közkönyvtárra tekintettel kivételt állapított meg. Így, Bulgáriához hasonlóan, Romániában sem jutnak a szerzők díjhoz. Volt olyan ország, ahol a problémát más okozza, nevezetesen a technika: nem képesek a könyvtárak elektronikusan gyűjteni az adatokat, így nincsenek meg a díjak megállapításához szükséges legfontosabb adatok.

Saját előadásomban bemutattam a magyar rendszert. Röviden ismertetésre került a MISZJE kezdeti története és az első kifizetések, hogy mely jogszabályok a legfontosabbak a közkönyvtári kölcsönzés és a közös jogkezelők működése kapcsán, hogy jelen esetben kik a jogosultak és mik a művek, mit kell tudni az e-kölcsönzésről, mi az anyagi forrás, milyen könyvtárak milyen adatot szolgáltatnak, mely könyvtárak tartoznak a kivételek közé, ki a magyar közös jogkezelő és felügyeleti szerv, hogyan történik a felosztás és mik a kifizethetőségi határok. Számadatokkal és statisztikával együtt elhangzottak a MISZJE 2018-as pénzügyi adatai és a felkutatás hatékonysága. Előadásom végén tolmácsoltam Szentmártoni János, mint a Magyar Írószövetség elnökének véleményét a MISZJÉ-ről és a magyar rendszerről. Szentmártoni János fontosnak tartotta kiemelni, hogy a MISZJÉ-t 2007-ben írószervezetek alapították annak érdekében, hogy a szerzők alacsony bevételeit növelni tudják. Elnökségi tagunk hangsúlyozta a maximum 250.000 Ft-os kifizethetőségi határ és a szociális támogatások fontosságát, illetve a MISZJE nagyfokú hatékonyságát.

Szkárosi Endre (Szépírók Társasága, elnök), előadásomat követve megismertette a közönséget a Szépírók Társaságával, a magyar rendszerrel kapcsolatos véleményével és az írószervezetek és a közös jogkezelők együttműködésének fontosságával.

Trond Andreassen (NFFO, nemzetközi titkár) két előadása során többször is kiemelte, annak fontosságát, hogy az írószervezetek és a szerzők szorosan működjenek együtt a közös jogkezelőkkel annak érdekében, hogy mindenhol egy jól működő rendszer jöhessen létre.

A konferenciát jövőre is megrendezik. Bízok benne, hogy akkor a magyar rendszerről és a MISZJE működéséről még több jó hírrel szolgálhatunk majd.

 

 

Dr. Sándor Eszter Anita

MISZJE, jogász