Közérdekű információk

 

MAGYAR IRODALMI SZERZŐI JOGVÉDŐ ÉS JOGKEZELŐ EGYESÜLET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA

Letölthető pdf

Preambulum

Alapító tagok, úgyis, mint az alábbi szervezetek vezető tisztségviselői:

  • Drámaíró Kerekasztal
  • Fiatal Írók Szövetsége
  • Írók Szakszervezete
  • József Attila Kör Irodalmi Egyesület
  • Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (irodalmi tagozat)
  • Magyar Írók Egyesülete
  • Magyar Írószövetség
  • Magyar Műfordítók Egyesülete
  • Magyar PEN Club
  • Szépírók Társasága

élve a Magyar Köztársaság Alkotmányában, majd Magyarország Alaptörvényében alapvető jogként rögzített egyesülési szabadságukkal, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseivel összhangban egyesületet hoznak létre, az alábbiak szerint:

I. Általános rendelkezések

1.1. Az egyesület neve

Az egyesület neve: Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület

Az egyesület rövidített neve: MISZJE

Az egyesület angol nyelvű neve: Hungarian Literary Authors’ Collecting Society

Az egyesület angol nyelvű rövidített neve: HLACS

1.2. Az egyesület székhelye

Az egyesület székhelye: 1088 Budapest, Múzeum utca 7.

1.3. Az egyesület jellege:

Az egyesület országos jellegű, működése kiterjed az ország egész területére.

II. Az egyesület célja és tevékenysége

2.1. Az egyesület célja:

2.1.1.Az irodalmi és kulturális hagyományok tiszteletben tartása és ápolása, a kortárs irodalom ismertségének előmozdítása, a kortárs írók érdekeinek védelme, és mindennek jegyében a kulturális és irodalmi termékekhez való nyilvános hozzáférés biztosítása.

2.1.2.A kulturális termékekhez való nyilvános hozzáférés során annak elősegítése, hogy a szerzők alkotó tevékenységük után, további alkotó tevékenységük érdekében megfelelő jövedelemben részesüljenek, és ennek révén eredményesen és színvonalasan folytathassák a munkájukat.

2.1.3.A szerzők méltányos díjazásának biztosításán túl megadni a szerzők számára a lehetőséget arra, hogy a méltányos díjazáshoz való joguk hatékony érvényesítésével közös jogkezelő szervet bízzanak meg. Együttműködés a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését végző hazai és külföldi szervezetekkel, valamint a nyilvános könyvtárakkal.

2.1.4.Az érintett szerzők érdekeinek védelme és képviselete minden lehetséges fórum előtt, különösen a szerzőkre vonatkozó jogszabályok előkészítése és véleményezése során.

2.1.5.Közreműködés – az egyre jelentősebb problémát okozó – szerzői jogi kalózkodással szembeni megfelelő védelem kidolgozásában.

2.1.6.Közreműködés abban, hogy a szerzői és szomszédos jogok által biztosított védelem a mindenkori új felhasználási módokra is kiterjedjen.

2.1.7.Az Európai Parlament és Tanács a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló 2006/116/EK Irányelve (2006. december 12.) értelmében, ezen irányelv magyarországi hatályba lépésekor az irodalmi szerzők jogainak kezelése a nyilvános haszonkölcsönzés terén.

2.1.8.A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 23/A.§ (1) bekezdésében foglalt jogszabályi kötelezettség teljesítése.

2.1.9.A fentiekre figyelemmel az egyesület közfeladatának teljesítése érdekében kulturális és szociális tevékenységet – mint közhasznú tevékenységet - folytat, és kijelenti, hogy közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet. .Megadja a szerzők számára azt a lehetőséget, hogy az online módon közzétett irodalmi műveik szerzői jogi védelmét és az ilyen típusú felhasználással kapcsolatos szerzői érdekeket az egyesület minden lehetséges fórum előtt hatékonyan képviselje és érvényesítse, valamint hogy - önkéntes jogkezelés keretében - az irodalmi művek online felhasználásából származó jogdíjakat az egyesület beszedje, és a jogosultak között a felosztási szabályzatában foglaltak szerint felossza.

2.1.10.Támogassa a szociálisan rászoruló, rendkívüli élethelyzetben lévő szerzőket.

2.2. Az egyesület tevékenysége:

2.2.1.A mindenkor hatályos Szerzői jogi törvény értelmében a jogdíjbeszedés és az egyesület mindenkori Felosztási Szabályzatában szabályozott felosztási tevékenység a jogosultak elhatározása alapján.

2.2.2.Megbízás alapján közös jogkezelés az egyesületi taggá nem váló egyéb érintett jogosultak javára.

2.2.3.A jelen pontban meghatározott tevékenységek külföldi jogosultak javára történő ellátására külföldi, az egyesület tevékenységével azonos jellegű tevékenységet végző jogvédő szervezetekkel kölcsönös vagy egyoldalú képviseleti szerződések megkötése [Szjt. 88. § (1) e)], továbbá tagság létesítése és fenntartása az ilyen szervezetek többoldalú nem kormányközi nemzetközi szervezeteiben.

2.2.4.Az érintett jogosultak érdekeinek védelmében a közös jogkezelés alá tartozó vagyoni jogok az Egyesület saját nevében történő gyakorlása és érvényesítése a bíróság és a hatóságok előtt. [Szjt. 88. § (1) f) 1. pont]

2.2.5.Adatbázis fenntartása a közös jogkezelés alá tartozó bel- és külföldi művekről. [Szjt. 88. § (1) f) 2. pont]

2.2.6.Közreműködés az alkotókat érintő jogszabályok előkészítésében, illetve az ilyen jogszabálytervezetek egyeztetésében, véleményezésében.

2.2.7.A fentiekre figyelemmel az egyesület közfeladatának teljesítése érdekében kulturális és szociális tevékenységet – mint közhasznú tevékenységet - folytat, és kijelenti, hogy közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet.

2.2.8.Az egyesület kijelenti továbbá, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési, önkormányzati választásokon jelöltet nem állít, továbbá szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, valamint befektetési tevékenységet nem végez.

III. A tagsági jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezések

3.1. Az egyesületi tagok:

3.1.1.Az egyesület tagja lehet:

3.1.1.1.minden bel – és külföldi állampolgárságú egyéni, eredeti jellegű szépirodalmi, szakirodalmi művet, valamint kottaművet alkotó szerző,

3.1.1.2.az a természetes személy (örökös), aki a 3.1.1. pontban megjelölt szerzőtől öröklés útján (ideértve a törvényes, a végintézkedésen, továbbá a kötelesrészi igényen, vagy ezekkel azonos elbírálás alá eső jogintézményen alapuló öröklést) megszerezte a szerzői vagyoni jogokat, vagy azok bármely részjogosítványát, és akinek örökösi minőségét öröklési bizonyítvány, jogerős hagyatékátadó végzés, jogerős bírósági ítélet, vagy ezzel egyenértékű bel–, vagy külföldi közokirat tanúsítja,

aki a tagfelvételi eljárás során felvételt nyert.

3.1.3.Az egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik, tagjait az egyesület elnöksége által vezetett tagnévsor tartalmazza.

3.2. A tagsági jogviszony keletkezése

3.2.1.Az egyesület alakuló taggyűlésén résztvevő magánszemélyek, akik kimondták az egyesület megalakulását, és elfogadták az egyesület alapszabályát, az egyesület tagjává válnak.

3.2.2.A tagsági viszony létesítését kérő tag a tagfelvételi kérelmét az egyesület elnökéhez nyújtja be.

3.2.3.A tagfelvételi kérelemről az elnök előterjesztésére az elnökség dönt az elnökség általános határozatképességi és határozathozatali szabályai szerint.

3.2.4.A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a döntéstől számított 15 napon belül a taggyűlésnél lehet fellebbezéssel élni.

3.2.5.A taggyűlés a fellebbezést soron következő ülésén az általános szabályok szerint bírálja el.

3.2.6.A taggyűlési döntés a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadható bármely tag által a Ptk. 62. § (6) bekezdése szerint.

3.2.7.Az elnök az új tagot, a tagnévsorba – a határozathozatalt követően – felveszi.

3.3. A tagok jogai és kötelezettségei

3.3.1.A tagok jogai

3.3.1.1.Az egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet a taggyűlés döntéshozatalában.

3.3.1.2.Az egyesület keretein belül választhat és választható.

3.3.1.3.Az egyesületet érintő minden kérdésben véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet.

3.3.1.4.Az egyesület céljai és feladatai körébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezheti.

3.3.1.5.Az egyesület által nyújtott kedvezményekben részesülhet.

3.3.1.6.Az egyesület rendezvényein részt vehet.

3.3.2.A tagok kötelezettségei

3.3.2.1.Az alapszabály valamint az egyesület szabályzatainak megtartása.

3.3.2.2.Részvétel a szervezet életében, tisztségbe történő megválasztása esetén a tisztség legjobb képességei szerinti ellátása.

3.3.2.3.Az egyesület vezető szervei határozatának végrehajtása.

3.3.2.4.A tagsági díj rendszeres megfizetése.

3.3.2.5.Tevékenységének végzése az egyesület céljaival összhangban, olyan magatartást tanúsítása, mely az egyesület elfogadottságát növeli.

3.3.2.6.Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását.

3.3.2.7.Az Egyesület tagjai a tagfelvételüket követő 30 napon belül kötelesek az Egyesület rendelkezésére bocsátani a jogdíj felosztásához szükséges adataikat, így különösen a jogosulti azonosításhoz szükséges személyes adataikat, az önálló kötetben, és/vagy gyűjteményes kötetben megjelent műveik listáját, postai és elektronikus elérhetőségeiket, illetőleg a jogdíj összeg továbbításához szükséges pénzügyi adataikat (bank, bankszámlaszám). Az egyesület tagjai az egyesület számára megadott adataikban bekövetkezett változást 15 napon belül kötelesek az egyesület irányában bejelenteni. Az egyesület a jogosultak adatait a mindenkor hatályos adatvédelmi előírások figyelembevételével kezeli.

3.4. A tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik a tag

3.4.1.kilépésével,
3.4.2.kizárásával,
3.4.3.halálával.

3.4.2.Kilépés

A tag kilépési szándékáról írásbeli nyilatkozatot juttat el az elnökséghez, amely következő ülésén köteles megállapítani a kilépés tényét. Ekkor az elnökség a kilépő tagot törli a tagok névsorából és erről a kilépőt írásban tájékoztatja. A tagsági jogviszony azon a napon szűnik meg, amikor az elnökség megállapította a kilépés tényét.

3.4.3.Kizárás

3.4.3.1.Az egyesületből kizárható az a tag, aki az alapszabály rendelkezéseit vagy az egyesület érdekeit súlyosan megsérti és az egyesület elnökének írásbeli felhívása ellenére, a felhívásban meghatározott határidőn belül sem hagy fel ezzel a magatartásával. A tag abban az esetben is kizárható, ha 6 havi tagdíjat az elnök felszólítása ellenére, a felszólításban meghatározott határidőn belül sem fizeti meg.

3.4.3.2.A tag kizárásáról az elnök előterjesztése alapján az elnökség dönt. A kizárással érintett tagot az eljárás megindításáról írásban kell értesíteni. A kizáró határozat meghozatala előtt a tag személyes meghallgatása az elnökség számára kötelező. A tag kizárásáról – az elnökségi tagok kivételével – az egyesület elnöksége az általános döntéshozatali szabályok szerint dönt. A kizárást kimondó határozatról az érintett tagot a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, postai úton értesíteni kell. Az érintett tag az elnökség kizárást kimondó határozata ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a taggyűlésnél fellebbezéssel élhet. A taggyűlés a fellebbezést soron következő ülésén az általános döntéshozatali szabályok szerint bírálja el. A kizáró határozatról az érintett tagot a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban, postai úton kell értesíteni. A taggyűlés határozata ellen bármely tag jogorvoslattal élhet az a Ptk. 62. § (6) bekezdésére figyelemmel.

3.4. 3.3.Az elnökség valamely tagjának kizárásáról a taggyűlés a soron következő ülésén dönt az általános határozathozatali szabályok szerint. A kizáró határozatról az érintett tagot a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban, postai úton kell értesíteni. A taggyűlés határozata ellen bármely tag jogorvoslattal élhet az a Ptk. 62. § (6) bekezdésre figyelemmel.

IV. Az egyesület szervezete

  • Taggyűlés
  • Elnökség
  • Elnök
  • Igazgató
  • Felügyelő Bizottság

4.1. Taggyűlés

Az egyesület legfőbb szerve a taggyűlés, amely a tagok összességéből áll.

4.1.1.A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

4.1.1.1.az alapszabály megállapítása és módosítása,

4.1.1.2.az első felosztási szabályzat elfogadása [Szjt.92.§ (1) fd) alpont,

4.1.1.3.az elnök, az elnökség, az igazgató, valamint a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, továbbá díjazásuk megállapítása,

4.1.1.4.az elnök, az elnökség, az igazgató, valamint a felügyelő bizottság tagjai akkor hívhatók vissza, ha tisztségükből adódó feladatokat nem látják el,

4.1.1.5.a tagdíj mértékének és befizetési határidejének megállapítása,

4.1.1.6.az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása;

4.1.1.7.más társadalmi vagy gazdasági szervezet alapításáról, illetve működő szervezetbe tagként való belépésről való döntés,

4.1.1.8.az egyesület két taggyűlés közötti időszakbeli tevékenységének meghatározása az elnökség előterjesztése alapján, valamint az erről szóló beszámoló, az elnökség jelentésének elfogadása,

4.1.1.9.fellebbezési eljárásban döntés új tag felvételéről, illetve tag kizárásáról,

4.1.1.10.az éves költségvetés megállapítása,

4.1.1.11.az éves költségvetés és az éves pénzügyi beszámoló alapján a zárszámadás megállapítása, továbbá az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása,

4.1.1.12.a szervezeti és működési szabályzat elfogadása [Szjt. 92. § (1) fd) alpont],

4.1.1.13.döntés minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály és az alapszabály a taggyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyet az elnökség a taggyűlés elé terjeszt.

4.1.2.A taggyűlés összehívása

4.1.2.1.A taggyűlést a tagok írásbeli meghívásával, a tagok részére postai vagy elektronikus úton legalább 21 nappal korábban továbbított meghívóval az egyesület elnöke hívja össze, ő vezeti le és zárja be.

4.1.2.2.A meghívónak tartalmaznia kell a taggyűlés pontos helyét és idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó írásbeli anyagokat, vagy azok elektronikus elérhetőségéttovábbá a határozatképtelenség esetére – a határozatképtelen taggyűlés napját követő legkésőbb 15 napon belülre – kitűzött megismételt taggyűlés helyét és időpontját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy a megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok létszámától függetlenül határozatképes.

4.1.2.3.A taggyűlés ülésének helyéről, időpontjáról, napirendjéről, és a napirendhez tartozó írásbeli anyag hozzáférésének módjáról szóló tájékoztatási anyagot és meghívót ki kell függeszteni az egyesület székhelyén található hirdetőtáblán, továbbá meg kell jelentetni az egyesület honlapján.

4.1.2.4.A taggyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.

4.1.2.5.A taggyűlést harminc napon belül össze kell hívni, ha az elnök vagy az elnökség több mint egyharmadának megbízatása megszűnt, vagy ha az egyesület kifizetéseit megszüntette és vagyona a tartozásait nem fedezi, valamint ha az elnökség vagy a felügyelő bizottság így határoz, továbbá ha a tagok legalább egyharmada – az ok és cél megjelölésével – ezt írásban az elnöknél kezdeményezi.

4.1.2.6.Amennyiben az elnök az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül nem intézkedik a taggyűlés összehívásáról, úgy az érintett tagok jogosultak a taggyűlést összehívni.

4.1.3. A határozathozatal módja

4.1.3.1.A taggyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza – kivéve az alapszabály elfogadását, amelyhez az alakuló taggyűlés egyhangú szavazata szükséges, a későbbiekben az alapszabály módosításainak elfogadása 2/3-os minősített szótöbbséggel történik.

4.1.3.2.A taggyűlés az éves beszámolót az általános határozathozatali módon hagyja jóvá.

4.1.3.3.A taggyűlés az elnök, az elnökség, az igazgató és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról titkos, minden más ügyről nyílt szavazással, kézfeltartással dönt.

4.1.3.4.Minden tagnak egy szavazata van.

4.1.3.5.Leadott szavazat az a szavazat, amely a javaslat elfogadása vagy elvetése mellett szól. A tartózkodást a szavazatszámlálásnál figyelmen kívül kell hagyni.

4.1.3.6.Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

4.1.3.7.A taggyűlés ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendelésére csak akkor van lehetőség, ha ezt adatvédelem, illetve a személyiségi jogok védelme indokolja.

4.1.3.8.Nem vehet részt a taggyűlési határozat hozatalában az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont] vagy élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

4.1.4.Határozatképesség

4.1.4.1.A szabályosan összehívott taggyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok 50 százaléka plusz egy fő jelen van.

4.1.5.A taggyűlés ülésének szabályai

4.1.5.1.A taggyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tagok nevét és lakcímét. A jelenléti ívet a taggyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

4.1.5.2.A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, a taggyűlés helyét és idejét, a taggyűlés elnökének, jegyzőkönyvvezetőjének, a jegyzőkönyvet hitelesítő tagoknak a nevét, a taggyűlés fontos eseményeit, az előterjesztett javaslatokat, a határozatokat, az azokra leadott elfogadó és ellenszavazatokat, valamint a tartózkodók számát és a határozatok hatályát.

4.1.5.3.A taggyűlésen született döntéseket a tagsággal és az érintettekkel a taggyűlés időpontját követő 30 napon belül postai vagy elektronikus úton közölni kell.

4.1.5.4.A taggyűlés döntéseit közzé kell tenni az egyesület honlapján.

4.1.5.5.A taggyűlés jegyzőkönyveiből álló teljes körű nyilvántartás vezetésére az elnökség köteles. A taggyűlési jegyzőkönyvről másolat kiadását bármely tag kérheti.

4.1.5.6.Az elnök gondoskodik a Határozatok Könyvének vezetéséről, amelybe be kell vezetni a taggyűlés döntésének tartalmát, időpontját, hatályát, s be kell jegyezni az ellenzők-támogatók számarányát, és ha lehetséges személyét is.

4.2. Elnökség

Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve.

4.2.1. Az elnökség tagjai

4.2.1.1.Az elnökség tagjai az elnök és további kilenc, a taggyűlés által megválasztott elnökségi tag.

4.2.1.2.Az elnökség tagjainak megbízatása három éves határozott időtartamra szól.

4.2.1.3.Az elnökségi tagok a taggyűlés által újraválaszthatók.

4.2.1.4.Az elnököt a taggyűlés három éves határozott időre választja. Az elnök újraválasztható, visszahívására a megválasztás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

4.2.1.5.Nem lehet az egyesület elnöke és elnökségének tagja az a személy, aki olyan más közhasznú szervezetnél töltött be – az annak megszűntét megelőző két éven belül legalább egy éven keresztül – vezető tisztséget,

  • amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  • amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte

e szervezet megszűntét követő három évig.

4.2.1.6.Az elnökségi tagok, illetve az elnökségi tagnak jelölt személyek kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek.

4.2.1.7.Az elnökségi tagok díjazásáról a taggyűlés dönt.

4.2.2.Az elnök

4.2.2.1.az egyesület legfőbb képviselője,

4.2.2.2.képviseli az egyesületet bel-és külföldi személyekkel szemben,

4.2.2.3.képviseli az egyesületet a bíróságok és hatóságok előtt,

4.2.2.4.az egyesület nevében aláírásra egyedül jogosult, azaz teljes nevét hiteles(cég) aláírási nyilatkozatának megfelelően önállóan írja az egyesület előírt, előnyomott, vagy nyomtatott neve alá,

4.2.2.5.képviseletben történő akadályoztatása esetén az egyesület nevében történő aláírásra az igazgató jogosult,

4.2.2.6. az egyesületet érintő kultúrpolitikai kérdésekben az elnök és az igazgató együttesen jár el,

4.2.2.7.összehangolja az egyesület szerveinek működését,

4.2.2.8.vezeti az elnökség üléseit; akadályoztatása esetén az elnökség az elnökségi ülés levezetésére- tagjai közül – levezető elnököt választ,

4.2.2.9.vezeti a Határozatok Könyvét,

4.2.2.10.előterjeszti az elnökség elé a tag felvételének és kizárásának kérelmét,

4.2.2.11.a tagokat tagnévsorba veszi, illetve tagnévsorból törli,

4.2.2.12.közzéteszi a közhasznúsági jelentést az egyesület honlapján, legkésőbb a tárgyévet követő június 30-ig

4.2.2.13.feladata mindaz, amit az elnökség és jelen alapszabály az elnök feladatkörébe utal.

4.2.3.Az elnökség feladata és hatásköre

4.2.3.1.két taggyűlés közti időszakban az egyesületet vezeti.

4.2.3.2. vezeti az egyesület ügyvitelét és gazdálkodását,

4.2.3.3.gondoskodik a taggyűlési döntések végrehajtásáról,

4.2.3.4.dönt a tagfelvételi kérelemről, illetve a tag kizárásáról az elnök előterjesztése alapján,

4.2.3.5.eljár tagsági ügyekben, gondoskodik a tagnyilvántartásról,

4.2.3.6.gondoskodik a Határozatok Könyvének elnök általi vezetésről,

4.2.3.7.teljes körű nyilvántartást vezet a taggyűlés jegyzőkönyveiről,

4.2.3.8.biztosítja az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést előzetesen egyeztetett időpontban és iratkörben,

4.2.3.9.gondoskodik az egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságra hozataláról, amely nyilvánosságra hozatal az egyesület székhelyén lévő faliújságra történő kifüggesztéssel, valamint az egyesület honlapján történő közzététellel történik,

4.2.3.10.tagsági szabályzat elfogadása és módosítása

4.2.3.11.feladata minden, amit jogszabály vagy jelen alapszabály feladatkörébe utal.

4.2.4.Az elnökség összehívása és határozatképessége

4.2.4.1.Az elnökséget szükség szerint, de legalább félévente egyszer össze kell hívni.

4.2.4.2.Az elnökséget a tagok írásbeli vagy elektronikus úton történő meghívásával, a tagok részére legalább nyolc nappal korábban kézbesített meghívóval az egyesület elnöke vagy az igazgató hívja össze.

4.2.4.3.A meghívónak tartalmaznia kell az elnökségi ülés helyét, idejét, napirendjét, a napirendhez tartozó írásos anyagokat.

4.2.4.4.A szabályosan összehívott elnökség akkor határozatképes, ha azon az elnökség tagjaiból legalább hat fő jelen van.

4.2.4.5.Az elnökség határozatképtelensége esetén – az eredeti meghívóval – az ülés időpontjától számított 15 napon belül megismételt ülést kell tartani, melyen az eredeti napirenden szereplő ügyekben döntenek.

4.2.4.6.Az elnökség határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Leadott szavazatnak azt a szavazatot kell tekinteni, amely a szavazat elfogadása vagy elvetése mellett szól. A tartózkodást a szavazatszámlálásnál figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

4.2.4.7.Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

4.2.4.8.Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban ha az ülés témája adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint, az elnökség határozatával zárt ülés rendelhet el, amelyen az elnökségi tagokon kívül a felügyelő bizottság tagjai, illetve az arra írásban meghívottak vehetnek részt.

4.2.4.9.A nyilvánosság érdekében az elnökségi ülés helyéről, időpontjáról, napirendjéről, és a napirendhez tartozó írásbeli anyag hozzáférésének módjáról szóló tájékoztatási anyagot és meghívót ki kell függeszteni az egyesület székhelyén található hirdetőtáblán, továbbá meg kell jelentetni az egyesület honlapján.

4.2.4.10.Az elnökség döntéseit az érintettekkel írásban vagy elektronikus úton közölni kell, és az elnökség határozatait a egyesület honlapján közzé kell tenni.

4.2.4.11.Az elnökség döntéseiről az elnök külön nyilvántartást vezet, amelyből a döntés tartalma, időpontja, hatálya, továbbá a döntést támogatók és ellenzők számaránya, ha lehetséges személye megállapítható.

4.3. Az igazgató

4.3.1. Az igazgató személye

4.3.1.1.Az igazgatót a taggyűlés négy éves határozott időre választja. Az igazgató visszahívására a megválasztás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az igazgató díjazásáról a taggyűlés dönt.

4.3.1.2. Az igazgató visszahívható, ha tisztségéből adódó feladatokat nem látja el.

4.3.1.3.Nem lehet az egyesület igazgatója az a személy, aki olyan más közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két éven belül legalább egy éven keresztül – vezető tisztséget,

  • amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  • amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte

e szervezet megszűntét követő három évig.

4.3.1.4.Az igazgató, illetve az igazgatónak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

4.3.2.Az igazgató feladata és hatásköre

4.3.2.1.Az elnök akadályoztatása esetén az igazgató képviseli az egyesületet bel- és külföldi személyekkel szemben, továbbá hatóságok előtt. Az elnök akadályoztatása esetén az egyesület nevében aláírásra egyedül jogosult, azaz teljes nevét hiteles(cég) aláírási nyilatkozatának megfelelően önállóan írja az egyesület előírt, előnyomott, vagy nyomtatott neve alá. Az egyesületet érintő kultúrpolitikai kérdésekben az elnök és az igazgató együttesen jár el.

4.3.2.2.Az egyesület munkaszervezetének kialakítása. Az igazgató az egyesület munkaszervezetének egyszemélyi felelős vezetője, az egyesület valamennyi munkavállalójával szemben munkáltatói jogokat gyakorol. Az igazgató az egyesület megbízottaival szemben megbízói jogot gyakorol.

4.3.2.3.Az igazgató, illetve az általa ezzel megbízott személy tanácskozási joggal részt vehet az egyesület valamennyi, a jelen alapszabályban, vagy egyéb belső szabályzatban meghatározott szervének ülésein.

4.3.2.4.Az igazgató felel az egyesület számviteli jogszabályokban előírt beszámolási kötelezettségének teljesítéséért, és az egyesület könyveinek szabályszerű vezetéséért.

4.3.2.5.Az igazgató az egyesület tevékenységéről, vagyonáról, a beszedett és felosztott jogdíjak mértékéről évente egy alkalommal beszámol az elnökségnek. E beszámoló képezi az egyesület taggyűlése elé kerülő beszámoló alapját.

4.3.2.6.Feladata az egyesület marketing ügyeinek intézése.

4.3.2.7.Minden olyan ügyben dönthet, amelyet jogszabály, vagy a jelen alapszabály nem utal más szerv, illetve az egyesület felettes szervei hatáskörébe. Döntései nem állhatnak ellentétben az egyesület felettes szerveinek döntéseivel. Az elnök nem minősül az egyesület felettes szervének.

4.4. Felügyelő Bizottság

4.4.1. Felügyelő Bizottság szervezeti felépítése és működése

4.4.1.1.A felügyelő bizottság három tagból áll, tagjait a taggyűlés – titkos szavazás útján – három éves időtartamra választja. A tagok újraválaszthatók.

4.4.1.2.A felügyelő bizottság tagjainak díjazásáról a taggyűlés dönt.

4.4.1.3.A felügyelő bizottság testületként működik, tagjai sorából elnököt választ.

4.4.1.4.A felügyelő bizottság döntéseit elfogadott határozataival hozza.

4.4.1.5.A felügyelő bizottság üléseit szükség szerint, azonban évente legalább egy ízben tartja.

4.4.1.6.Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja aki az egyesület elnökségének elnöke vagy tagja és az egyesület igazgatója, valamint aki a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, vagy a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, és ezen személyeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója.

4.4.1.7.Nem lehet az egyesület felügyelő bizottságának tagja az a személy, aki olyan más közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két éven belül legalább egy éven keresztül – vezető tisztséget,

  • amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  • amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte

e szervezet megszűntét követő három évig.

4.4.1.8.A felügyelő bizottsági tagok, vagy annak jelölt személyek kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek.

4.4.1.9.A felügyelő bizottság üléseit a felügyelő bizottság elnöke készíti elő és időpontját legalább nyolc nappal megelőzően a felügyelő bizottság valamennyi tagja részére külön kiadott –részletes napirendet tartalmazó – meghívóval hívja össze. Az ülés összehívását – az ok és cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja kérheti a felügyelő bizottság elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének 30 napon belüli összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

4.4.1.10.A felügyelő bizottság ülései nyilvánosak.

4.4.1.11.A felügyelő bizottság határozatképes, ha minden tagja jelen van, minden tagnak egy szavazat van.

4.4.1.12.A felügyelő bizottság a leadott szavazatok egyszerű többségével nyíltan határoz. A tartózkodást a szavazatszámlálásnál a javaslat elvetésének kell tekinteni. Szavazetegyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

4.4.1.13..A felügyelő bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, a felügyelő bizottsági ülés helyét, idejét és a meghozott határozatokat.

4.4.1.14.A felügyelő bizottság működésével kapcsolatos egyéb kérdésekről a felügyelő bizottság ügyrendje rendelkezik, amelyet a felügyelő bizottság maga állapít meg.

4.4.2.A felügyelő bizottság feladata és hatásköre

4.4.2.1.A felügyelő bizottság az egyesület belső, a tagok által létrehozott ellenőrző szerve, amely ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek keretében az egyesület ügyintéző-képviseleti szervétől, továbbá az elnöktől, az igazgatótól, valamint az egyesület vezető állású munkavállalóitól jelentést, vagy felvilágosítást kérhet, az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

4.4.2.2.A felügyelő bizottság köteles a taggyűlés elé terjesztett éves elnökségi jelentést, az éves pénzügyi beszámolót, a közhasznúsági jelentést és az éves költségvetési tervet megvizsgálni és arról írásbeli beszámolót készíteni.

4.4.2.3.A felügyelő bizottság az elnökség egyidejű tájékoztatása mellett köteles a taggyűlés összehívását kezdeményezni és a taggyűlést tájékoztatni, amennyiben az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény vagy mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a taggyűlés döntését teszi szükségessé, továbbá akkor is, ha az egyesület tisztségviselőinek felelősségét megalapozó tény merült fel.

4.4.2.4.Ha az egyesület arra jogosult szerve a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

4.4.2.5.A felügyelő bizottság tagjai részt vesznek az egyesület taggyűlésén, annak napirendjére indítványt tehetnek. Ha az egyesület érdeke megkívánja, a felügyelő bizottság összehívhatja a taggyűlést.

V. Az egyesület jogképessége és képviselete

5.1. Az egyesület jogképessége

5.1.1.Az egyesület jogi személy, amely az 1989. évi II. törvény 4. § (1) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vételével válik azzá.

5.2.Az egyesület képviselete

5.2.1.Az egyesületet az elnök – az elnök akadályoztatása esetén az igazgató – az alapszabályban meghatározott módon jogosult képviselni.

5.2.2.A bankszámla felett az elnök és az igazgató önállóan jogosult rendelkezni.

VI. Az egyesület anyagi forrásai és gazdálkodása

6.1. Az egyesület bevételei

Az egyesület bevételei különösen:

6.1.1.a közös jogkezelés gyakorlása során – a mindenkor hatályos Felosztási Szabályzatban meghatározott mértékben – levont kezelési költség, amelyet az egyesület a működésének fenntartására fordít,

6.1.2.a tagok által fizetett tagdíj,

6.1.3.a költségvetési támogatás:

6.1.3.1.a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

6.1.3.2.az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

6.1.3.3.az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

6.1.3.4.a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

6.1.4.az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

6.1.5.más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

6.1.6.az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

6.1.7.a kiegészítő-vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

6.1.7.1.Az egyesület a közös jogkezelést nem vállalkozási tevékenységként végzi, és - ha van ilyen - kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredményét – jelen alapszabály 6.1.8. pontjában foglalt kivétellel - csak a közös jogkezelési tevékenység költségeinek csökkentésére használja fel. [Szjt. 89. §. (5) bek.]

6.1.7.2.Az egyesület kiegészítő vállalkozási tevékenységet csak közhasznú szakmai célkitűzése megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytat.

6.1.8.Az egyesület az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultat megillető és emiatt fel nem osztható jogdíjakból, a tagdíjakból és a jogkezelésen kívüli tevékenységéből származó bevételét nem köteles teljes mértékben a jogosultak között felosztani, azt alapszabályával és legfőbb szervének eseti döntéseivel összhangban az Szjt. 89. § (10) bekezdés szerint használhatja fel - a (11) bekezdésben meghatározottakkal összhangban - a jogosultak érdekét szolgáló egyéb - különösen szociális és kulturális - célokra (a jogosultak érdekében történő felhasználás).

6.2. Az egyesület gazdálkodása és felelőssége

6.2.1.Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

6.2.2.Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott célokra fordítja.

6.2.3.Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok az egyesület kötelezettségeiért a tagdíj befizetéséig vállalnak felelősséget, saját vagyonukkal nem felelnek.

6.2.4.Az egyesület közös jogkezeléssel elért és az indokolt kezelési költséggel csökkentett bevételét mindenkori hatályos Felosztási Szabályzata alapján felosztja az érintett jogosultak között, függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem [Szjt. 89. § (5) bek.]

6.2.5.Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

6.2.6.Az ügyintézői és a gazdálkodási feladatok ellátására munkaszerződéssel és egyéb munkavégzésre irányuló szerződéssel munkatársat lehet alkalmazni. Az alkalmazásról az igazgató dönt, és gyakorolja a munkáltatói jogokat.

6.2.7.Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni.

6.2.8.Az egyesület működése és gazdálkodása során az Szjt. 89. §-ában meghatározott követelményeket köteles teljesíteni. [Szjt. 92. § (1) fb) alpont]

6.2.9. Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

6.2.10.Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

VII. Az egyesület megszűnése

7.1.Az egyesület megszűnésének esetei

Az egyesület megszűnik, ha

7.1.1.a taggyűlés az egyesület átalakulásáról dönt,
7.1.2.a taggyűlés az egyesület feloszlásáról határoz,
7.1.3.a bíróság feloszlatja,
7.1.4.a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését,
7.1.5.az egyesület fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

7.2. Egyéb szabályok

7.2.1.Az egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyont az egyesület célkitűzéseihez hasonló célok érdekében tevékenykedő más szervezeteknek kell felajánlani.

7.2.2.Az egyesületre megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) szabályait akkor kell alkalmazni, ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény másképpen nem rendelkezik.

VIII. Záró rendelkezések

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény (Civil tv.), a Szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a magyar jog egyéb vonatkozó rendelkezései és a később meghozandó taggyűlési határozatok megfelelően az irányadóak.

Az egyesület – működését érintő egyéb kérdésekben – az alkalmazandó jogszabályok és a jelen alapszabály keretei között – a jelen alapszabályban említetteken kívül további szabályzatokat alkothat.

A Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület alapszabályát az egyesület alapító tagjai az egyesület 2008. február 19. napján tartott taggyűlésén elfogadták és magukra nézve kötelezőnek ismerték el, majd az egyesület tagjai az egyesület 2009. június 24. napján tartott taggyűlésén jelen alapszabályban foglaltak szerint módosították azt.

Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály az átvezetett módosításokat vastag fekete dőlt betűvel, aláhúzottan a többi szövegrésztől jól elkülöníthetően tartalmazza.

Kelt: Budapest, 2012. március 30.