HU EN
Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület

Az irodalom szerzői joga konferencia (PesText Borders & Bridges Fesztivál)

2019. szeptember 25-én, a PesText Borders & Bridges Fesztivál keretében a második napon került megrendezésre az Irodalom szerzői joga című konferencia, amelynek a főszervezője voltam. A MISZJE célja ezzel a rendezvénnyel is az volt, mint számos korábban megrendezésre került szerzői jogi konferenciájának, workshopjának és nyíltnapjának: a szerzői jog minél szélesebb körben történő megismertetése az érintettekkel. Ez alkalommal semcsak a jogászokat szólította meg, hanem a szerzőket, többek között

fordítókat, költőket, írókat is. A rendezvény egyik célkitűzése nem volt más, mint amit a MISZJE már több programja alkalmával is igyekezett megvalósítani: jogosultjai, tagjai, az érintett szerzők szerzői jogi ismereteinek gyarapítása, ezzel is segítve őket mind az alkotásban, mind az ezzel együtt járó problémák megoldásában. A konferencia első szekciójának központi témája több visegrádi ország közös jogkezelése és szerzői joga, míg a másodiké a magyar szerzői jog volt.

A konferenciát Kollár Árpád, a MISZJE igazgatója nyitotta meg beszédével. Igazgatónk érzékletesen, a Fesztivál Funzinján is szereplő Hydrához történő hasonlattal mutatta be, hogy a gyakorlatban mit is élnek át a művészek: kevés szerzői jogi ismereteik miatt számos esetben nem látják át megfelelően, így nem tudják kellően megnyugtató módon megoldani sem a felmerülő szerzői jogot (is) érintő problémáikat, jogsértések esetén pedig nem tudják pontosan, hogy hogyan lenne módjuk fellépni a jogsértővel szemben. Ezen helyzeten kíván változtatni a MISZJE az ilyen és ehhez hasonló rendezvények megszervezésével, hogy a jogászokon kívül a szerzőket is hasznos információkhoz juttassa.

 

 

A megnyitó után a MISZJE jogászaként jómagam ismertettem egyesületünk működését. Előadásom során szó esett az Szjt. nyilvános könyvtári haszonkölcsönzésekre vonatkozó rendelkezéseiről, valamint a szervezetünk mind egyesületként, mind közös jogkezelőként végzett tevékenységeiről. A jogszabályi rendelkezések mellett számadatokon keresztül is bemutatásra kerültek a MISZJE legfontosabb statisztikái. Előadásom diái itt érhetőek el.

 

Fotó: Stepmotions

www.stepmotions.com

 

Második előadónk Dr. Aleksandra Burba, a lengyel közös jogkezelő Copyright Polska jogásza volt, aki bemutatta, hogy milyen a 2016 óta működő PLR rendszer Lengyelországban. Ebből, a számos hasonlóság mellett (pl. az állam állja ebben a visegrádi országban is a díjak összegét), érdekes eltéréseket tudhattunk meg:többek között a jogosultak köréről és arról is, hogy a lengyel kölcsönzések kapcsán nem beszélhetünk e-kölcsönzésről. Aleksandra Burba előadásának második felében a közönséget számos lengyel szerzői jogi rendelkezéssel ismertette meg, illetve az ezekkel kapcsolatban felmerülő kérdésekkel is.

 

 

Dr. Jana Vozarová, a szlovák közös jogkezelő LITA igazgatója sajnálatos módon nem tudott részt venni a konferenciánkon, azonban videó üzenetet küldött. Ebből megtudhattuk, hogy milyen a szomszédunk nyilvános könyvtári haszonkölcsönzési rendszere, amely az említett három ország közül a legrégebbi, illetve hogy hogyan működik és mivel foglalkozik. Ezáltal a szintén a magyarhoz hasonló rendszer eltérő pontjai mellett számos statisztikával is megismerkedhetett a hallgatóság.

 

 

A konferencia második szekciója elsősorban a magyar szerzői jogra és a magyar szerzőkre koncentrált, amit Dr. Lábody Péter, az SZTNH Szerzői Jogi Főosztályának főosztályvezetője nyitott meg előadásával. Ebből számos fontos információt tudhatott meg a közönség a DSM irányelv átültetésével járó jövőbeli változások egy írók, költők számára lényeges köréről, a kereskedelmi forgalomban nem kapható művekre vonatkozó irányelvi rendelkezésekről. A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra is, hogy a társadalmi konzultáció során mindenki elmondhatja az ezzel kapcsolatos véleményét.

 

 

Utolsó szekciónk második előadója Dr. Ádám Anikó elnökségi tagunk volt, aki egyben a MEGY elnöke is. Előadásában a műfordító munkáját és szerzőségi megítélést nem jogi, hanem egy sokkal ritkábban halott szempontból, a műfordító szemszögéből mutatta be a hallgatóság számára. Ezáltal megismerkedhettünk az idézőjel használatának és a szerzőség történetével, a fordító és a szerző művészi kapcsolatával, valamint a fordítás magyar irodalom történetre és tudatra gyakorolt hatásával, egészen a Nyugatosokig. Az előadásból mind megérthettük, hogy a műfordító először olvasó, azt követően pedig az irodalmi szöveg egy értelmezője, aki reagál az általa olvasottakra. Kívülállóként is szembenézhettünk a ténnyel: a műfordítók egy-egy munkába rendkívüli energiákat fektetne be.

 

 

Dr. Kabai Eszter, az Artisjus jogi igazgatója részletesen bemutatta, hogy mik egy felhasználási szerződés jellemzői, illetve miről és hogyan érdemes benne rendelkezni. Előadásának második felében pedig abba engedett betekintést, hogy mit tehet a szerző, ha szerzői jogait megsértették. Dr. Kabai Eszter nagylelkűen felajánlotta, hogy dia sorát közzé tegyük, amelyet itt tudnak elérni.

 

 

Utolsó előadónk Dr. Mezei Péter, a Szegedi Tudomány Egyetem habilitált egyetemi docense volt, akit két kissé távolálló téma ismertetésére kértünk fel. Előadása első felében, a fordítók számára is rendkívül fontos, a szerzőket megillető személyhez fűződő jogokkal ismertette meg a hallgatóságot. Előadásának második felében pedig az internetes kalózkodásokról beszélt, ahol nem csak puszta tényeket sorolt fel, hanem szó esett az e-könyvekkel kapcsolatos jogkimerülésről, illetve az ezzel kapcsolatos véleményéről is. (Dr. Mezei Péter Copy21 blogján közzétett össszefoglalóját a következő linken keresztül lehetséges elérni: https://copy21.com/2019/09/az-irodalom-szerzoi-joga-miszje-konferencia/ )

 

 

Meglátásom szerint előadóink rendkívül színvonalas és érdekfeszítő előadásokat tartottak múlt heti rendezvényünkön. Bízom benne, hogy konferenciánk elérte a célját, és a visegrádi országok közös jogkezelőinek működésével, a néhány jövőbeli szerzői jogot érintő kérdéssel, illetve számos, az alkotásuk során fontos szerzői jogi rendelkezéssel ismertette meg a közönséget. Ahogy abban is, hogy a közönség soraiban ülő jogászok számára is élvezetes volt az eseményünk. Köszönjük előadóinknak a jobbnál jobb előadásaikat, és a közönségnek, hogy jelenlétükkel megtiszteltek minket!

 

Dr. Sándor Eszter Anita